Barátságból szerelem

Készült: 2004. augusztus 30. 22:45 – 23:01

Nem sírhatok. Egy fiúért nem. Nem lehet. Már csak büszkeségből sem. Miattad főleg nem. Még mindig sokat jársz a fejemben. Miért csaptál be? Erre nem tudok válaszolni. Bármily furcsa, de nem. Nagyon közel álltál hozzám sokáig, de aztán… aztán még közelebb kerültél. A szivemben még mindig őrzöm a hangod, a vonásaid… az érintésed… a csókod. Nehéz bevallanom magamnak, de hiányzol. Hiányzik minden egyes porcikád… és az illatod. Senkinek sincs egyszerre olyan bódító, egyedi és érzéki illata, mint Neked. Majd találsz mást és engem elfelejtesz, igaz remélem, hogy ez csak az Én rémálmaimban létezik. Egyelőre csakis a remény marad Nekem az emlékek mellett. Hisz „A remény hal meg utoljára!”. Vajon mi járhat most az eszedben? Vagy ki? Szerettél egyáltalán, vagy csak kihasználtál? Nem akarom tudni. Most még nem. Nem készültem fel rá. Kívánlak! Kívánom az ajkaidat, a tested… mindened! Álmodozni azért szabad. Amikor lementél csak kérdéseket hagytál rám. Megcsókoltál volna, amikor átmentem? Csak elhajoltam? Talán. Remélem, gondolsz azért rám. Nem kérek sokat csak a szívedben egy kis helyet. Egyszer megkapom. Remélem. De mi lehet ez? Fiú utáni vágy? Nem hinném. Fellángolás? Talán… Talán... Lehetséges, hogy Barátságból, szerelem?